Panoráma fotózás alapjai

Bevezetés

Ezt a weboldalt azzal a céllal hoztam létre, hogy szerény képességem alapján megpróbáljak segíteni azoknak, akik most kaptak kedvet, hogy megpróbálkozzanak valamilyen panorámakép készítésével és nem akarnak sok pénzt ráfordítani, valamint megelégszenek a szerényebb végeredménnyel. Tapasztalatom szerint sajnos nem létezik olyan, kezdőknek szóló leírás, amelyben megtalálható minden lényeges dolog, ami alapján neki lehetne fogni egy gömbpanoráma elkészítéséhez. Mivel amióta foglalkozom panorámafotózással, nagyon sokan kerestek meg különböző kérdéssel és én megpróbáltam mindenkinek segíteni, de már sokszor nem is tudom kinek-kinek mit is írtam, ezért fogtam bele ebbe az összeállításba. Itt összegyűjtöttem minden olyan anyagot, amit eddig találtam, majd én is hasznosítottam a panorámafotózás alkalmával és szeretnék most megosztani minden kedves érdeklődővel.

Szóljon tehát ezen összeállítás a teljesség igénye nélkül arról, hogy miként kezdjünk hozzá, mit kell elméletben ismerni és milyen eszközök (tárgyi és szoftveres) szükségesek a megvalósításhoz.

Panoráma típusai

Ahhoz, hogy valamilyen panorámaképet készíthessünk, nem kell más, mint a megfelelő technika ismerete, néhány segédeszköz (360°-os gömbpanorámához) és egy hatékony panoráma-illesztő program, no meg egy fényképezőgép.
Egyetlen fénykép nem mindig tudja visszaadni egy hely hangulatát, a valós térérzetet: erre a panorámaképek sokkal alkalmasabbak, sokan mégis elrettennek tőlük a bonyolultnak hitt megvalósítás miatt. A panoráma természetesen nem mai találmány. Kínában már a tizenkettedik században készítettek széles térhatást nyújtó festményeket, a szó maga pedig az 1790-es évekből származik egy ír festőtől. A technika rendkívül népszerű lett a következő évszázadban, különösen tájképek és történelmi események ábrázolására.

Van olyan látnivaló (pl. magas toronyépület), amely egy képkockába csak madártávlati formában férne bele, és ha szeretnénk róla közelebbi, a részletekre jobban fókuszáló képet készíteni, akkor lesz szükség a panorámakép készítési tudásunkra. A mai fényképezőgépek már rendelkeznek egyszerűbb panorámakép funkcióval, de itt most erről nem kívánok részletesen beszélni.
A több képből álló panoráma lehet síkpanoráma, amelyik vertikális nézetének köszönhetően alkalmas magas épületek megörökítésére.

A horizontális képformátum a teljes körpanorámát ki tudja teríteni síkba. Ebben a formában már akár nyomtatni is lehet.

A körpanoráma vagy gömbpanoráma már mozgatható, de csak vizuálisan tekinthető meg. Itt most egy körpanoráma minta látható, a gömbökről pedig a következő oldalon esik bővebben szó.

Kamera és lencse

Ha panoráma képet akarunk készíteni, akkor bármilyen kamerát használhatunk. Az objektív akkor ideális, ha legfeljebb 28mm (35 mm-re vonatkoztatva) gyújtótávolságú. Ez azért fontos, mert nagyobb látószöget használva kevesebb kép kell a teljes panorámához. Nekem például, a kompakt fényképezőgépem (Samsung Digimax S600) esetében 360°-os gömbpanorámához, 62 db képet kellett készíteni a tökéletes illesztés érdekében. Mielőtt bárminek is hozzáfogunk, tehát ismerni kell a fényképezőgépünk gyújtótávolságát, hogy ki tudjuk számolni a panorámához szükséges képek számát.

Egy lényeges dolog még az olcsó kompakt gépekkel kapcsolatosan, hogy csak azok alkalmasak gömbpanoráma készítésére, amelyeknek az alján van állványmenet, mivel nélküle nem tudjuk panorámafejjel állványra szerelni. Ezek után, ha mégis gömbpanoráma készítésébe akarunk fogni, tudnunk kell, hogy panorámafej és állvány nélkül, kompakt géppel teljesen lehetetlen.

Így néz ki pl. egy kereskedelemben kapható panorámafej, sajnos igen drága, pl. egy Nodal Ninja ára 70 és 120 ezer forint között változik. Ezen fej előnye az is, hogy nem lép fel parallaxis jelenség, ha a képbe belekerül valamilyen közeli tárgy. A parallaxis azt jelenti, hogy különböző helyről fényképezve a közelebbi tárgyak helyzete más szögben változik, mint a távolabbiaké. Többek között ezt a jelenséget használja a szemünk a térlátáshoz, vagy a távolságmérős gépek az élességállításhoz. Viszont a parallaxis szellemképet eredményez a kész panorámán, és ez nekünk itt nem jó. A panorámafejek lényege, hogy a forgáspont középpontja nem a filmsíkban található, hanem az objektív azon pontján, ahol a fénysugarak beérkeznek, és megtörnek (nodális pont). A következő oldalon a nodalponról bővebb információ található.